Az íriszdiagnosztika, az alternatív gyógyászat körébe tartozó diagnosztikai módszer, melynek művelői szerint a szivárványhártya (latinul „iris”) és az ínhártya felületén látható színek, minták és a szem egyéb jellegzetességei alapján információkat lehet szerezni a páciens általános egészségi állapotáról, valamint az egyes betegségekre való hajlamairól. Az íriszdiagnosztikát alkalmazók megfigyeléseiket úgynevezett írisztérképekkel vetik össze, melyek a szivárványhártyát az egyes testrészeknek és szerveknek megfeleltetett részterületekre osztják. Az íriszdiagnoszták az írisztérkép segítségével tesznek különbséget az egészséges és a gyulladt, beteg, túlműködő stb. szervek között.

 

A pupilla soha sincs nyugalmi állapotban, tágulását különböző külső-belső tényezők befolyásolják (fény, lelki és fizikai aktivitás, emóciók). A tág pupilla magas szellemi és fizikai potenciát jelez, ezzel szemben a szűk pupilla ezek alacsony fokára utal. Normális esetben a pupilla az írisz közepén helyezkedik el, szabályos kör alakú. Egyes betegségek esetén a pupilla deformációjának gyakorisága: asztma, érszűkület 1–3%; központi idegrendszeri betegségek, vérellátási zavarok – 50%; emésztőrendszeri betegségek (a súlyosságtól függően) 11–60%; agydaganatos betegeknél a pupilla egészen furcsa (pl. lóhere, falevél stb.) formát ölthet. Gyakori és fontos jelek a szivárványhártyán látható bemélyedések, szétszakadások, melyek különböző gyulladásos, degeneratív és traumatikus folyamatok során jelentkeznek. A belső szervi gyulladások színbeli és formabeli elváltozásokhoz vezetnek: világos írisz esetén ez bemélyedés, sötét szemszín esetén viszont „repedés” formájában látható. Az orvostudomány egyik legfőbb feladata a toxikus és degeneratív folyamatok korai felismerése, mivel a mérgező anyagok felhalmozódása egyre növekszik. A toxikus sugarak sötét, ékszerű vonalak, melyek a gyomor- és bélrendszert tükröző fodorból vezetnek a nyirokrendszernek megfelelő terület széle irányába.

A helytelen táplálkozás, a mértéktelen gyógyszerfogyasztás, a káros szenvedélyek, a mozgásszegény életmód és a krónikus székrekedés egyre több toxikus sugár kialakulásához vezetnek. Ha az említett sugarakkal párhuzamosan sok ívszerű vagy körkörös gyűrődés is látható, ez a regeneráló képesség gyengülésére utal. A beteg ilyenkor fejfájásra, szédülésre, gyengülő memóriára és koncentráló képességre panaszkodik.

A szervezet manapság gyakori elsavasodása esetén, az íriszen a gyomor- és bélrendszernek megfelelő terület fehéres árnyalatúra változik, s innen fehér színű, kidomborodó, radiális sugarak irányulnak az írisz külső széle felé. Gyakoriak az íriszen látható, szabálytalan szélű, különböző színű és méretű, kiemelkedő pigment foltok.

E szabad szemmel is látható elváltozások szükségessé tehetik az iridológiai szűrővizsgálatot, amely fényt deríthet a még tünetmentes, kialakuló stádiumban lévő kóros folyamatokra, leszűkítheti a fölösleges és kellemetlen vizsgálatok számát.

Az íriszdiagnosztika menete: egy nagyítón keresztül a diagnoszta megnézi a szem szivárványhártyáját és az eltéréseket, feljegyzi egy írisz térképre. Utána jön a szóbeli elemzés ahol részletesen elmodja az eltéréseket.